GYIK

Hajdu és Ariston

A vízkő a csapvízben található oldott állapotú ásványi anyagok (pl. magnezit és mészkő) kiválásával és egymásra rakódásával keletkezik.

A folyamat magasabb hőmérsékleten felgyorsul, ezért a vízkő leginkább a melegebb felületeken csapódik ki – a villanybojler esetében a víz felmelegítéséért felelős fűtőszálon. Amikor a vízkőréteg már elég vastagra hízott és nem bírja el a saját súlyát, rétegesen leválik, majd felhalmozódik a bojler alján.

Bár a vízkő képződésének mértéke egyaránt függ a víz keménységétől, a beállított hőfoktól és a felmelegített víz mennyiségétől, még visszafogott melegvíz használat (napi 100 liter), közepes (20 német keménységi) fokú vízkeménység, és az optimálisnak mondható 60°C-os vízhőmérséklet esetén is egy év alatt akár 3,5 kiló (!) vízkő is felhalmozódhat bojlerünkben.

A vízkövesedés hatására szép lassan lecsökken a víztartály térfogata, azaz egyre kevesebb víz fér a bojlerbe. A legnagyobb probléma mégsem ez. Az igazán nagy gondot a vízkő hőszigetelő tulajdonsága okozza.

A vízkő ugyanis pompás szigetelőanyag, ami a villanybojler esetében a hőátadást akadályozza. Márpedig a villanybojler működése ezen alapul: a tartályába töltött vizet egy elektromos fűtőszál melegíti fel úgy, hogy a belé táplált elektromos áramot először hővé alakítja, majd átadja a felmelegítendő víznek.

Ha a vízkő rárakódik és rossz hővezető tulajdonságával szigeteli a fűtőszálat, az lassabban, és összességében több energiát felvéve tudja csak a kívánt hőmérsékletre melegíteni a bojlerben lévő vizet.

Más szóval: ugyanazért az eredményért (például hogy kapjunk 120 liter 60 fokos vizet) bojlerünknek többet kell dolgoznia. Mivel a bojler teljesítménye állandó (pl. 1900 Wattos), nem tud több energiát felvenni azért, hogy a megszokott idő alatt melegítse fel a vizet.

Hogy feladatát mégis ellássa, egyet tehet: ugyanezt az energia mennyiséget hosszabb időn keresztül veszi fel, hosszabb ideig fűt, s így éri el a kívánt hőfokot.

Az elvízkövesedett bojler a hétköznapokon sok bosszúságnak forrása. Ha kifogyott belőle a melegvíz, tudjuk, igencsak sokat kell várni, míg végre valaki más is lezuhanyozhat. Na és aput sem hallgatja senki sem szívesen, aki túl kívánván lenni az esti mosogatáson, folyton melegvízért kiált.

Az igazi feketeleves azonban a villanyszámlával érkezik! Már egyetlen milliméter vízkő is 10%-kal rontja a felfűtés hatékonyságát. A tapasztalatok szerint azonban ennél sokkal jobban el vannak vízkövesedve készülékeink, amelyek átlagosan 30%-kal fogyasztanak több energiát a szükségesnél.

A vízkőmentesítés a karbantartás miatt is fontos: a vízkő akár tönkre is teheti a készüléket. A vízkővel borított fűtőszál ugyanis túlmelegszik, felforrósítja az öntvényeket, csatlakozókat, és tönkreteszi a tömítéseket. A szivárgó víz pedig szép lassan utat talál magának mindenhová: korrodálja a tartályt, megkárosítja az elektronikát, és a készülékünket máris cserélhetjük újabbra.

A vízkőmentesítést, ha van ilyesmiben jártasságod, magad is elvégezheted. Máskülönben inkább fordulj szakemberhez! Néhány rossz mozdulattal nem csak a készüléket teheted tönkre, de csúnyán leforrázhatod magad, és akár még az áram is megrázhat.

Ha az ár elsőre talán soknak is tűnik, gondolj arra, hogy pár hónapon belül megtérül. Új készülék vásárlása előtt pedig ne feledd, időről időre azt is vízkőteleníteni kell majd!

A zománcozott – vagy mondhatnánk: bármilyen bevonattal ellátott – tartályú villanybojlereknél megjelenik még egy elmaradhatatlan elem, az aktív anód. A bevonat elszigeteli az acélt, így ahol fed, ott nem lép fel korrózió, de ahol nem, ott nagyon gyorsan kilyukadna a tartály, ha nem tennénk valamit. Ezen segít az aktív anód, ami többnyire egy magnézium ötvözet rúd.

A magnézium kevésbé nemes anyag, mint a vas, ezáltal ő korrodál, fogy, és nem pedig a vele egy víztérben lévő acéltartály.

Szerepe tehát jelentős a korrózióvédelemben, megújítása, cseréje ezért fontos.
Sajnos, nem akadályozza meg a vízkövesedést, illetve nem is fokozza azt, mint ahogy egyesek gondolják.

A szakemberek minimum két évente javasolják. Ha azonban lakóhelyeden a vezetékes víz kemény, érdemes ennél gyakrabban, akár évente is elvégezni a vízkőmentesítést.

Villanybojler alján lévő elektromos dobozából csöpögni kezd a víz, mindenképpen hívjon szerelőt. Mivel ez a víz a belső elektromos alkatrészekre is ráfolyik, ami nemcsak zárlatot de áramütést is okozhat.

Kis nyomással folyik a meleg víz. Nem a bojlerben van a hiba, hanem a nyomáscsökkentővel vagy a vízhálózattal.

Ég a működést jelző lámpa de nem melegíti a vizet a bojler. Fűtőszál vagy vezeték szakadás hiba.

Kevés meleg vizet termel ( 120 l bojler csak 40 l meleg vizet ad). Merülőcső hiba.

Nem kapcsol be a bojler. Alkatrész vagy elektromos hálózati hiba.

A HAJDU Zrt. a tartályokra 5 év, egyéb részegységekre 2 év garanciát vállal.

Mi javaslatunk kizárólag a Hajdu bojlert. Mert jó minőségű Magyar termék. Könnyen karban tartható, és ami nagyon fontos hogy az összes régi típushoz is kapható alkatrész. Sajnos ugyanez már nem mondható el jó pár külföldi bojlerról.

A vízhálózatban lévő csövek 3-4 bar nyomást tartanak vissza, ha kirepednek, megnyílnak rövid idő alatt tetemes mennyiségű víz áraszthatja el lakásunkat. A gumibetétes csövek gyorsan elöregednek, belül mállani kezdenek lakásunkban, házunkban, komoly kárt okozhat.

Jelölés nélküli, sérült, megtört vagy szivárgó, lejárt szavatosságú flexibilis csövet azonnal cserélni kell. A jó állapotúnak tűnő csöveket is érdemes évente szakemberrel ellenőriztetni. A gumibetétes csöveket érdemes cserélni. Acélból készült hajlékony csőre. (GEBO inox csövek).

Ha a mosdóba, vagy a mosogató tálcába lett korábban beépítve a már csepegő csaptelep és zavarja az ügyfelet, akkor a sarokszelepet el kell zárni. Ha a csap a falra van felszerelve, akkor a csempeszelepet kell elzárni, persze ha működik és erre korábban gondolt a vízszerelő.

Egykaros csaptelepeknél általában a gömbfej kopása, vagy az elhasználódott tömítés okozza a csepegést. Sajnos ezeknél sok esetben nem lehet 5-10 év elteltét követően leszedni a kart (fogantyút). Ebben az esetben kérem, számoljanak egy esetleges csap cserével is.

Két gombos (hagyományos) csaptelepeknél a javítás általában egyszerűbb, kivéve a „keresztfogantyús” („+”) csapoknál, ahol sok esetben egyszerűen nem jön le a tekerő („+”) a csaptelep szelepéről. Ezeknél a 10 év feletti 2-gombos csapoknál az sem egyedi eset, hogy a csaptelep házból kitörik (elkopik) egy darab, ami inkább a csapcsere gondolatát veti fel, mint a javításét.

Nyomjuk meg párszor a tartály öblítő-gombját, vagy húzzuk meg a lehúzó zsinórt néhányszor, ugyanis nem zárható ki, hogy az öblítő-gumi alá került vízkő, vagy egyéb üledék okozza a hibát. Ha a házi praktika csődöt mondott, akkor öblítő-gumi, öblítő-szelep, vagy töltőszelep lesz a ludas. Ezeket sajnos cserélni kell.

Azonnal zárjuk el a sarokszelepet, vagy a vízóra előtti golyóscsapot. A gyenge minőségű, alacsony árfekvésű álló csaptelepeknél nem egyedi eset ez a hiba. Javaslom, hogy 5 évente vagy vizsgáltassák felül a hajlékony csöveket, vagy azokat cseréltessék ki a káresemények elkerülése végett.

Minden télen és tavasszal a kerti fagytalanító csap elzárását, nyitását követően ellenőrizzük le, hogy pörög-e a vízóránk, vagy sem. Ha a pörög és elvileg a lakásban senki sem használja a vizet, akkor a vízóra utáni elzárót zárjuk el, ellenkező esetben jelentős vízszámlára számíthatunk.

Általában a kerti csapok földben lévő elzáró szerkezete (=fagycsap) okozza a hibát. Ennek az alkatrésznek a cseréje többnyire földmunkával jár, mely fagyos időben nem éppen szívderítő feladat.