Hőszivattyús bojlerek – valóban jó megoldás?

Hőszivattyús bojlerek – valóban jó megoldás?

 

A hőszivattyús bojler kifejezés sokak számára jelenthet újdonságot, pedig az összetételt alkotó két szó mindenkinek ismerős lehet. A hőszivattyú a környezetből nyer ki többletenergiát, a bojler pedig vízmelegítésre szolgál.

 

Tulajdonképpen jelen esetben erről van szó, és ha a bojler vízkőtelenítése már nem segít, hanem régi készülékét mindenképpen cserélni kell, akkor ezt a megoldást is érdemes lehet figyelembe venni.

 

Hőszivattyús bojler – kettő az egyben

 

Ténylegesen arról van szó, hogy itt két készüléket összekombináltak, jelen esetben egy hőszivattyú és egy bojler hibridjéről van szó, ami a folyamatos melegvíz-ellátás miatt lehet remek választás bojlertelepítés vagy bojlercsere esetén.

 

A működését tényleg úgy érdemes elképzelni, mint egy hibrid autót, csak itt az elektromos üzemmód számít a hagyományosnak, míg a hőszivattyús eljárás a kicsit bizonytalanabb technikai újítás. Sőt, egy igazán komoly modell azt is képes figyelembe venni, hogy éppen melyik üzemmód a gazdaságosabb, és ezt figyelembe véve választja ki, hogy éppen milyen eljárással melegítse fel a vizet.

 

Elsősorban azért, mert jelentősen energiatakarékosabb, akár negyed annyi elektromos áram felhasználásával képes a használati melegvíz-előállítására, mint a hagyományos villanybojlerek.

 

Vannak típusok, amik támogatják a napkollektoros rendszerekhez való csatlakozást, ez abban az esetben előnyös, ha már ki van építve a napkollektor rendszer, amit mindenképpen érdemes használni. A vezérlés ebben az esetben a három eshetőség közül választja ki a leghatékonyabb variációt.

 

Mire kell figyelni?

 

A hagyományos villanybojler esetében is figyelni kell az elhelyezhetősége, de ez viszonylag rugalmas, hiszen az áram és a víz betáplálását, kellő előrelátással meg lehet oldani bárhol. A hőszivattyús bojlerek esetében viszont sokkal több a szempont, kötöttség, amiknek meg kell felelni.

 

A hagyományos villanybojlert könnyedén elrejthetjük a sarokban, a hőszivattyús készüléknek viszont 8-12 négyzetméteres, jól szellőző helyiség van szüksége, ahol ez nem biztosítható, ott már ebben a megoldásban nem is érdemes gondolkodni. Ha nincs levegőelvezetés, akkor meg van adva egy bizonyos légköbméter igény, ez alá nem lehet menni, hiszen nem fog hatékonyan működni a készülék.

 

A hatásfok a mérettel nő, ezeknek a készülékeknek az esetében a szokásos 80-120 liter még nem bír igazán jó COP értékkel, az 200 liternél, vagy afölött elvárható. Ettől függetlenül vannak kisebb készülékek is, hiszen azokat a valós értékekre érdemes méretezni, hiszen a hőtartási veszteség még tovább csökkentené a hatékonyságot.

 

Hátrányok

 

Ezek a bojlerek nem mondhatóak kifejezetten csendesnek, az 50-55 db zajszint normálisnak mondható. Akinek ez az érték nem mond túl sokat: a suttogás nagyjából 30 db, a normál beszéd pedig 60db, szóval ez valahol a kettő között található. Ez nappal bizonyára nem túl zavaró, viszont éjszaka kellemetlen lehet, ha a készülék túl közel helyezkedik el a hálóhelyiségekhez.

 

A másik hátrány, ha a készülék nincs belégcsatornázva, hogy a helyiség levegőjének minősége érezhetően változni fog, hűvösebb lesz és szárazabb. Ezért is fontos a megfelelő légtér megléte, hogy ez a hatás ne legyen túl kellemetlen. Mint tudjuk, a hőszivattyú a melegítéshez, hőt von el a környezettől, ez pedig, ha a szoba levegője, akkor bizony hűlni fog. Ez nyáron akár kellemes is lehet, viszont télen kellemetlen. A pára elvonása viszont előny, főleg ha például mosókonyhában kap helyet a készülék.

Amennyiben még nem járt oldalunkon, tudjon meg többet rólunk, vegye fel velünk a kapcsolatot!